Csúcshegyen zöld otthonok kellenek, Mocsároson és a még be nem lakott barnamezőkön ökoparkok és a fenntarthatósághoz szükséges szolgáltatások!
Városrészünkön korábban engedéllyel épülhettek lakóházak. Most mégis mi vagyunk korlátozva sorozatos jogelvételekkel, lakhatásunk ellehetetlenítésével, miközben barnamezős beruázások keretében új luxuslakónegyedek jönnének létre.
A döntés okaiként a már lakott területek fejlesztésének magas költségeit és a barnamezős tereületek eladásából származó bevételeket és a befektetők által vállalt beruházásokat szokták említeni. Közvetve azonban így is úgy is az emberek fizetik meg mindkettőt, és a kormány jelenleg nyitott városrészünk fejlesztésének támogatására, hiszen jelenleg egy lék vagyunk az ország gazdaságának hajóján, a csúcshegyiek a korlátozások miatt pazarló ideiglenes megoldásokba folyatják el a pénzüket, nem tudnak kilépni környezetkárosító, fenntarthatatlan életvitelükből.
A polgármester másik gyakori indoka Csúcshegy belátható időn belüli nem fejlesztésére, hogy Óbuda megtelt. Egyrészt a meglévő ellátatlan lakosságnak is kellenek fejlesztések. Másrészt ha megtelt, akkor miért gondolkodnak zöldmezőn és barnamezőn létesítendő új lakónegyedekben.
Az önkormányzatnak el kell fogadnia a kormány segítségét. Az állam kifejezte támogatását Csúcshegy problémáira. Éljünk a lehetőséggel!
A cél egyfelől a korábban belakható és be is lakott területeken a fölösleges lég és talajszennyezések azonnali megállítása, csatornázás, ivóvízzel való ellátás és olyan építési szabályozás kialakítása, amivel a terület alacsony beépíthetősége mellett fenntartható otthonai lehetnek az ott élőknek.
A cél a másik oldalról pedig, hogy a barnamezős helyeken a meglévő szennyezéseket megszűntessék, és olyan funkciókkal, szolgáltatásokkal egészítsék ki, ami egyfelől emeli a környezete ökológiai értékét, másfelől fenntarthatóbbá teszi a környezetében lakók életét (szabadtéri események helyszíne, a tiszta területeken közösségi kert, tanösvény, bemutató ültetvény kosárfonással és egyéb természetes anyaghasználathoz helyben, legelők és más bemutató területek, …).
A szomszéd völgyben Remeteszőlős sokkal kevesebbért vált le Nagykovácsiról 2002-ben, mint amikkel Csúcshegyet sanyargatja Óbuda. Nem bánták meg, Remeteszőlős most egy gyorsan fejlődő település! Remeteszőlős mérete és lakosságszáma kisebb, mint Csúcshegyé. Csúcshegy lélekszáma – ezer lakóval számolva – meghaladja a magyarországi települések több mint felének a lélekszámát.
A leválás lehetősége lassan két évtizede ízlelgetett lehetőség a hegyen, de korábban még soha nem mondott le rólunk Budapest úgy, mint az utóbbi években, különösen a járványügyi vészhelyzet idején. Néhányan azon dolgozunk, hogy Remetszőlőshöz hasonlóan Csúcshegy lakossága is kezébe vehesse városrésze sorsának alakítását. Csatlakozz hozzánk!
A nekünk szánt ivóvízkapacitás pár éve már a szomszédos városrészen vár arra, hogy tovább hozhassák, aminek a legfőbb feltétele a terület kiszabályozása. A kiszabályozási folyamat befejezését az önkormányzat hirtelen “belátható időn” túlra sorolta, és a járványügyi vészhelyzet idején kimutatta foga fehérjét fenyegetésekkel, jogtalanságokkal, ellenünk hangolással, a hangunk elnyomásával, mellébeszéléssel.
Az önkormányzat nem hagyott más lehetőséget problémáink belátható időn belül történő megoldására, csak a leválást.
A leválással megnyílnak előttünk azok az állami és úniós források, amikkel az önálló települések rendelkezhetnek. Kifejezetten bő a választék a szociális és ellátásbeli felzárkóztatás és a környezetvédelem területén.
Tudni kell, hogy a leválás egy hosszadalmas folyamattá válhat, amennyiben a kötelező vagyonmegosztásnál az önkormányzat nem hajlandó az arányos osztozkodásra. Ekkor elhúzódó perek várhatók vagy erős kompromisszumok szükségesek a folyamat felgyorsítására. Remeteszőlős is megjárta ezt az rögös utat, de most szabad, és mára egy példaértékű környezettudatos településsé vált. Adott helyzetben lehet érdemes elengednünk egy-egy a vagyonmegosztásban jogosan nekünk járó tételt, hogy előbb juthassunk az önálló településeknek járó forrásokhoz, és legfőképpen szabadsághoz.
Az, hogy Budapestnek nem kellünk, legyen mától az előnyünk!
Ha szeretnél részt venni a leválásról való népszavazás megszervezésében, akkor írj a csucshegylevalas@gmail.com címre, és munkacsoportunk hamarosan felveszi veld a kapcsolatot! Hamarosan honlapunk is lesz!
Amiben segíthetsz:
-Az általunk összeállított tájékoztató MÉM-ek terjesztése a közösségi médiában
-A kormánnyal való egyeztetés a leválás lehetőségei és feltételei kapcsán (a népszavazás után a parlamentnek is szavaznia kell, ezért nem mindegy, hogy a kormány számára elfogadható formátumban képzeljük-e el városrészünk további sorsát). Bármilyen tudásod, kapcsolatod van az ügy előmozdítása érdekében, várunk szeretettel.
-A népszavazás előkészítése
A külön településsé leváló városrészek
-Csúcshegy
-Solymárvölgy
-Gercse (még bizonytalan)
Ne legyenek hiábavalók a kiszabályozhatóságunk érdekében történt jogelvételek!
Munkacsoportunk pártfüggetlen, de nem mulasztunk el nyilvánosan megköszönni midnen segítséget, jöjjön az bárkitől is, és emlékeztetni rá újból és újból. Ahogyan arról sem feledkezhetünk meg, hogy újból és újból felhívjuk rá a figyelmet, ha egy párt esetében csak demagógia a szubszidiaritás elvének hangoztatása, a hátrányos helyzetűek és jogsértettek felkarolása, környzetvédőként való feltűnése, az átláthatóság és a nyilvánosság hangoztatása, de legfőképpen ha minden csak színház, amit csinálnak.
Pest, Buda és Óbuda 2023-ra eső 150. évfordulójára Matolcsy György megteremtené „a Budapest további szétválásához szükséges demokratikus és rendezett kereteket”, vagyis helyi népszavazásokat tartana a kiválásról.
Az egészségkárosító és életveszelyes helyzetek miatt, továbbá a családokat szétziláló bizonytalanság miatt bizonyos tevékenységekkel nem tudjuk megvárni a terület kiszabályozását, amiről az új városvezetés rendre azt nyilatkozza, hogy belátható időn belül nem várható. Nem tudjuk kivárni, ezért sokan szabálytalanul lépnek előre, a jogkövetők pedig pazarló ideiglenes megoldáskkal próbálnak túlélni, vagy a család egységének és az egészségének rovására próbálják átvészelni a patthelyzetet.
Azok a jogok, amiket vissza kell kapnunk már a kiszabályozás előtt:
Ivóvízhez való jog
Ivóvíz hiánya-Amíg a terület nincs kiszabályozva önerőből sem engedik bevezettetni az ivóvizet utcáinkba. Közkút csak a szomszédos városrészen van, egyesektől 60 emelet szintkülömbségre. A lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi egység az építési korlátozás miatt jelenleg nem létesíthető városrészünkön, és a szomszédos városrészeken sincs. A vidékfejlesztési programban igénybevehető 95%-os külterületi házi vízmű támogatással Budapesten nem élhetünk. Hajdan tiszta vizű forrásaink kiapadtak, ahogyan a kútjaink is sorban apadnak ki és szennyeződnek el. A nem közműves ivóvízszolgáltatásra pedig az önkormányzat nem hajlandó, márpedig az ivóvízhez jutás alkotmányos alapvető jog, és a nem közműves ivóvízszolgáltatást a jogszabályok a települési önkormányzat kötelezettségi körébe sorolják.
2. Korszerűtlen, elöregedett építmények újraépíthetősége az eredeti alapterület erejég, továbbá több építmény összevonhatósága egy épülettömbe az alapterületük összegének erejéig.
Ezzel megszűntethetőek volnának fölösleges szennyezések, a megoldás anyag és energiatakarékos, és ha a garage és bizonyos gazdasági funkciók egy termikus burkon belülre kerülhetnek a lakóépülettel, az sokkal kényelmesebbé és gazdaságossá teszi a karbantartást, a feldolgozást, pl.:
-sajt készítésnél meleg víz, vagy akár csak hideg, amit a gazdasági épületben nem kell lezárni a fagyveszély miatt, vagy ezért fűteni
-a műhely hasznosíthatja a ház hulladékhőjét, így melegben lehet elvégezni a gazdaság körüli karbantartási, szerelési munkálatokat, és minden elérhető közelségben van.
A szétszórattatásban lévő ilyen-olyan ajtajú és falazatú gazdasági építmények patkánytanyának tökéletesek. Az idő jelentős részét az ember úton tölti két épület között másik szerszámért, vagy anyagért, mosogatásért, stb… Többszörözött infrastruktúrát igényelnek a különálló építmények.
3. A területhasználatot ellehetetlenítő felszínmozgás veszélyesség valós kiterjedése szerinti lehatárolása.
Az üres telkeseknek az egyéb versenyhátrányok mellett ez adja meg a végső döfést, hogy nem tudják a területüket hasznosítani, és azzal, hogy értéken alul tartja a telekárát.
A tilalom miatt jelenleg a lakosság ellátását célzó kiskereskedelmi egység sem építhető, amire nagy szükség volna, mert a szomszédos, kisebb lakosságszámú városrészeken sincs ilyen. Többen szerettek volna már ilyet nyitni, ami azért kecsegtető, mert a területen nagy a turista forgalom, sokan a mi lakó-pihenő övezeti utcáinkba jönnek sétálni, és Csúcshegy területén halad át az Országos Kéktúra útvonalának utolsó budapesti szakasza, mielőtt a túrázók a Pilisbe vetnék magukat, vagy a Pilisből megérkeznek.
Menedékház-A hajdani Csúcs-hegyi túristaház 30–40 ember számára tudott egyidejűleg szállást biztosítani, és az első években évi 5–6000 turistát szolgált ki. 1934-ben 7 szobában 53 ággyal, valamint étteremmel és állandóan működő konyhával rendelkezett.
4. Ne a telkek elaprózódását támogassa a szabályozás, hanem az összevonásukat.
Nagyobb telken ugyanolyan arányú, vagy nagyobb legyen a beépíthetőség, mint kisebb telken. Nagyon káros a 2018-ban bevezetett
Óbuda-Békásmegyert nyugatról határoló hegyvonulat kerületünk területére eső utolsó tagja a 445 méter magas Csúcs-hegy. Déli határán a Vihar-hegytől a mély Virágos-nyereg választja el, míg északi végét a hasonlóan mély letörés, a
Csúcs-hegyi nyereg alkotja. Jellegzetes, magányosan kiemelkedő tömbje könnyen észrevehető a kerület számos pontjáról, legkönnyebben a Bécsi úton haladva.
A lapos hegytetőn valójában három csúcs emelkedik.
Középkori neve már egy 1212-ben történt határjárás adatai között feltűnik Mons Hyges (Hegyes-hegy, Csúcsos-hegy néven). A név napjainkig fennmaradt. Egyes XVIII. századi térképeken a II. kerületbe eső lejtőjén a középkorban létezett
Gercse község miatt Gercse-hegy néven említik.
A hegy fő tömege triász időszaki mészkőből épül fel, de tetején megtalálhatók a felső-eocén, ősmaradványokban gazdag rétegek is. Lankás lejtői a kerületben sok helyütt megtalálható Kiscelli Agyagból állnak.
Aquincum városának közelsége miatt nem meglepő, hogy számos római emléket találunk a hegy környezetében. A Csúcs-hegyi dűlőben két római villát, valamint egy római őrtorony alapfalait is feltártak a régészek. Az első villa a III.
század elején épült, összesen 12 helyiségből állt, összterülete 490 négyzetméter volt. Leletei az Aquincumi Múzeumba kerültek.
A római időszakon kívül találtak a területen késő bronzkori, valamint honfoglalás kori maradványokat is.
340 méteres magasságban hosszú ideig fennállt a Budapesti Turista Egyesület által 1925-26-ban épített Csúcs-hegyi turistaház. Az eredeti épületben villanyvilágítás, vízvezeték és 30-40 hálóhely volt. Turistaforgalma a kezdeti években
5-6 ezer főre rúgott. A turistaház mára teljesen eltűnt, helyén kőfallal körbekerített magánterület van. Emlékét csak egy – eredetileg a BTE első világháborúban elhunyt tagjainak állított emlékoszlopon elhelyezett – újra faragott tábla őrzi. Az
erre járó turistáknak most kissé arrébb, az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Kft. által működtetett Csúcs-hegyi Pihenőházban van módjuk megpihenni.
Felfedező utunkon az Erdőalja útról indulva a Budai Tájvédelmi Körzet K+ jelzésű turistaútján sétáltunk fel a Virágos-nyeregre, majd a kerület közigazgatási határa mentén, kellemes erdei utakon kanyarodtunk vissza a Menedékház
utcához, közben megismerve a vidék természeti sajtosságait. Végül előzetes egyeztetést követően, betérhetünk a kevéssé ismert önkormányzati pihenőházba is.
A Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesületet 1994-ben, a rendszerváltás utáni eufóriában Molnár Tamás alapította, majd 300 lelkes aláíróval. Benedek János titkár, és jómagam Kádár Péter elnök életünknek több mint felét a Csúcshegyen töltöttük. Ez számos élményt, tapasztalatot – és hát egy kis történelmi áttekintést is – ad. Molnár Tamás elköltözésével 1998-tól maradt ránk az adminisztráció, amit később igyekeztünk aktív működéssé formálni. A több mint két évtized alatt az Egyesületet a terület meghatározó és mértékadó hangjaként ismerte el az önkormányzat, illetve a közmű vállalatok és hatóságok. Az egyesületi alapszabály szerint a politikától távol tartva magunk a terület természeti és egyéb értékeinek megjelenítését, védelmét vállaltuk (pl. tanösvény), ezen túl folyamatos kapcsolatban álltunk elsősorban a Vízművekkel és a Nemzeti Infrastuktúra Fejlesztő Zrt-vel. Kétségtelenül szakadék tátong a kitűzött célok és eredmények között (hogy mit szerettünk volna, és mit értünk el), de úgy tűnik, hogy a terület sorsára csak kis mértékben van hatással a helyi lakosság és az Egyesület. Maradtak a felejthetetlen majálisok, szüreti rendezvények, mikulás- és karácsonyi csomagosztások. Igyekeztünk a végtelenben elérhető távlati célok mellett a mindennapokra, a lakótársakra, szomszédságra koncentrálni. Számtalan bíztatást, tanácsot, némi segítséget is kaptunk, de kétségtelen, hogy rajtunk kívül még számos tenni és segíteni szándékozó lakótársunk van. Jelenleg átalakulás alatt van a Csúcshegy, a kerület, a főváros, Európa, az egész világ. Az új korszakhoz új arcok, új kommunikáció, új generáció szükséges. Régóta intenzíven kerestük egyesületi utódainkat, és megnyugodtunk, hogy jó kezekbe került az Egyesület. Bátran kérjük, hogy továbbra is támogassák azt. Köszönjük eddigi támogatásukat, „Mi csúcshegyiek mindig is csúcshegyiek maradunk”!
Budapesten, Csúcshegy városrészen 724 lakás vezetékes ivóvízzel ellátatlan (2016-os önkormányzati adatközlés KSH felé). Ezer lakossal számolva lélekszámunk nagyobb a magyarországi települések felénél. Ezekkel a településekkel ellentétben Csúcshegyen a vidékfejlesztési program lehetőségeivel sem élhetünk, amiben a vidéki külterületi nagytelkes lakóépületek 95 %-os vissza nem térítendő támogatást kaphatnak kútfúrásra, házi vízműre. A vezetékes ivóvizet önerőből sem engedik bevezettetnünk. Közeleg a tél, ami járvány nélkül is erőt próbáló szokott lenni városrészünk lakói számára, a vészhelyzet idején pedig sokan kerültek mind anyagilag, mind egészségileg olyan helyzetbe, hogy nem tudták kielégíteni létfenntartási és közegészségügyi vízigényüket egészséges forrásból, miközben ők is adófizetők, vagy adófizetők voltak a nyugdíj előtt. Ivóvíz legközelebb a szomszéd városrészen érhető el közkútból, de az a legfelső lakókhoz képest 60 emelet (3 méter magas szintekkel számolva) mélységben van járda nélkül egy forgalmas meredek útszakaszon megközelíthetőn. Két városrésszel odébb van még egy közkút magasabban, de abból alig folyik a víz. Kútjaink sorban apadnak ki időszakosan vagy véglegesen, a maradék néhány is egyre szennyezettebb, pedig korábban ivóvíz minőségűek voltak. A 2002-ben átadott Bécsi úti főgyűjtő csatornát Csúcsheggyel számolva méretezték, de a nekünk szánt kapacitást azóta elosztogatták az agglomerációnak és lakóparkoknak. Mindeközben Csúcshegy lakosságát egyre súlyosabb építési korlátozásokkal súlytották. A múlt század elején még engedéllyel épülhettek itt lakóépületek. Híres volt a legfelső utcában található hajdani menedékház is szálláshelyként, szabadidős központként, ahol lehetett ételt, italt venni. Épülhetett itt leánynevelde és sokféle más épület. 2018. augusztusáig a létesíthető építménytípusok közt szerepelt a területet használók ellátását biztosító 500 m2 alapterületű kiskereskedelmi építmény, 2018-ban ezt a jogunkat is elvették, és csak nemrégiben tették vissza a kerületi építési szabályzat ránk vonatkozó részébe kitartó lakossági nyomás hatására. Igaz ugyan, hogy ezzel sokra nem megyünk, mert más korlátozások ellehetetlenítik egy ekkora kiskereskedelmi egység építését, hiszen 2018-ban bevezetésre került egy szabály, hogy 75 m2-nél nagyobb épület nem létesíthető városrészünkön, bármekkora is a hozzá tartozó telek. De még ez a 75 m2-es kiskereskedelmi egység sem megépíthető hiszen, egy jogtalanul évtizedeken át fenntartott építési tilalom miatt semmilyen új épület nem létesíthető. Erről további részletek olvashatóak a csatolt véleményezési dokumentumban, melyet egyesületünk a kerületi építési szabályzat felülvizsgálatakor írt, de azóta az ügy tovább gyűrűzött, ugyanis az új ITS-be is bekerült egy városrészünkhöz felsorolt felszínmozgásos esemény, amiről korábban többször és az új ITS véleményezésénél is jeleztük, hogy az másik városrészen történt, ahol egyébként lehet új építményt létesíteni. A lényeg ebből számunkra annyi, hogy évtizedek óta nem lehet kiskereskedelmi egységet építeni városrészünkön, pedig erre egyre nagyobb az igény, különösen mióta az ürömi körforgalomnál megszűnt a bolt, és az önkormányzat két éve messzebb vitte a legközelebbi buszmegállót városrészünktől, hogy még lejjebbről cipelhetjük fel a vizünket és élelmiszereinket. Már aki bírja… A megnövekedett lakossági igények miatt többekben fölmerült vegyesbolt építésénak lehetősége alapélelmiszerekkel, vízzel, helyi terményekkel, de az új építési szabályok ezt nem tették lehetővé, pedig jelentős turistaforgalom is érinti városrészünket (a kék túra útvonal utolsó budapesti szakasza városrészünkön halad át), és a város belsőbb részeiről sokan járnak utcáinkba kocogni, családok sétálgatni ( utcáink lakó-pihenő övezet státuszúak), és ezek az emeberek jelentős forgalmat jelentenének egy közért számára mindamellett, hogy a szomszédunkban újonnan épült lakóparkban sincs élelmiszerbolt vagy bármi vendéglátóhely. A velünk határos városrészek egyikén sincs élelmiszerbolt.
A kútbejelentési kötelezettség miatt sokan fogunk illegalitásba vonulni régi kútjainkkal, melyek legtöbbször engedéllyel épültek, de nincsenek a rendszerben rögzítve, és a mai műszaki követelményeknek nem felelnek meg. A jegyző egyszerűsített engedélyezési hatáskörébe pedig csak az alsó utcák talajvizes kútjai tartoznak, a felsőbb utcák rétegvizes és karsztvizes kútjainak engedélyeztetése óriási költség, sokszor pedig lehetetlen. De egyébként is általános tendencia, hogy kútjainkban egyre kevesebb a víz, sorban apadnak ki, vagy csak időszakosan válnak szárazzá. Ez köszönhető az átlyuggatott vízzárórétegeknek, továbbá, hogy egyre többen fúrunk versenyt a vízért, és ami talán a legfontosabb, hogy az elmúlt évszázadban folyamatosan csökkent a csapadék mennyisége, nőtt az összefüggő aszályos periódusok hossza, nőtt az egyszerre lezúduló eső mennyisége, ami így rögtön leszalad a hegyről:
Jelenleg midnenféle megoldás van városrészünkön a vizek begyűjtésére, szállítására, tárolására. Van aki számára a kérdés teljesen megoldott, pl. a felső utcában a 80 méternél méllyebb karsztvizes kutak vize iható. Sokunk számára viszont nincs állandó vízellátás, a kút vízhozama alacsony és változó, és szállítani sincs mindig módunk a közkútról. Vannak akik segítenek ebben, nem ivóvíz minőséggel ugyan.
Közösségi költségvetés 2020 és 2021
Az óbudai közzösségi kötségvetésbe azért nem engedték be kérésünket, hogy egy közkutat létesítsenek a Szerecsendió utcai vízmű gépház mellé, mert azt csak nagy keresztmetszetű vezetékkel engedték volna, ami egyúttal a jövőben a városrész rákötését biztosította volna, és ez már nem fért bele a közösségi költségvetés 5 majd 7 millió forintos keretébe. Amikor pedig a tűzcsapra szerelhető vízvételi lehetőséget kértük ugyanoda, akkor pedig arra hivatkoztak, hogy a tűzcsaphoz érkező vezeték túl nagy keresztmetszetű, és az alacsony áramlási sebesség miatt pangó vizek alakulnának ki, ami pedig egészségre veszélyes. Pedig a tűzcsaphoz kisebb keresztmetszetű vezeték megy, mint ami az elvárás lett volna a közkút esetében, ahol a pangó vizek akár évtizedekeig is ronthatták volna az egészséges ivóvízhez való jutási esélyeinket, hiszen a városvezetés belátható időn túlra jelezte a fejlesztéseket.
