Szerző: WNWbwnX3HX (Page 1 of 5)

Csúcshegy kampányol

Városrészünk kampányol, és keresi azokat a képviselőket, akik támogatnák a Csúcshegyi Településrendezési Javaslatban foglaltakat, amit még az előző városvezetés készíttetett.

Az építési jogainkat a rendezhetőségünk megőrzése érdekében korlátozták, de tovább már nem halasztható a visszaadásuk, lehetőleg a terület rendezésevel együtt, hogy értelme is legyen az elmúlt évtizedek nehézségeinek, pazarlásainak.

Az önkormányzat forráshiányra hivatkozik, amiért még a legminimálisabb lépéseket sem teszi meg az ivóvizünkért. A csúcshegyeiknek tehát fontos tudniuk, melyik választókerületi képviselőre számíthatnak, ki tudja garantálni az állami támogatást a közművesítéshez. A mostanára erősen kivéreztettet csúcshegyiek számára kizárólag saját költségen ez vállalhatatlan, hiszen megközelítőleg egy kisebb stadion építésének léptékéhez fogható beruházásról van szó a terület rendezésének és közművesítésének tekintetében.

A városrész határában 2016-ra kiépítették a nekünk szánt ivóvízkapacitást, de meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy továbbhozhassuk utcáinkba, akár önrész vállalásával is. Ehhez szükséges első körben minimum a Virágosnyereg út kiszabályozása, és a víz gerincvezetékek kiépítése nyomászónánként. A további szennyezések megelőzését szolgáló szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása előtt pedig az egész terület kiszabályozása szükséges, de célszerűen érdemes már első lépésben az egész kiszabályozást elvégezni.

Önkormányzati és állami szerepvállalásra egyaránt szükség lesz, hogy a szennyvízcsatorna hálózat kiépülhessen, megóva ezzel az “országos jelentőségű vízminőség-védelmi terület”-et is, mely városrészünk egy részét érinti, és megelőzve ezzel kútjaink vizének további elszennyeződését.

Amire tehát biztosítékot szeretnénk képviselőinktől:

  • Állami támogatás a szabályozási terv és a közművek kiviteli terveinek elkészítéséhez
  • Állami támogatás a közművesítéshez
  • Állami segítség a további európai úniós források igénybevételének feltételeinek megteremtésére
  • Kedvezményes hitelkonstrukció a közművesítés lakossági önrészéhez

Az a városvezetés, amely csak meg akarja úszni a mielőbbi rendezést, az csak tovább halmozza a problémákat, és a csúcshegyiek megkárosításán felül a kerületre is egy egyre nehezebben megoldható terhet rak. Márpedig sokáig nem tartható a helyzetünk. A bevezetett korlátozásokkal a területen egyre jobban eszkalálódik a káosz, a pazarlás, a lég és talaj szennyezés, és minden következménye az életeket is veszélyeztető ideiglenes megoldásoknak, amikbe az építési jogok elvételével hajszolták a csúcshegyieket.

Területfejlesztés

Ismerd meg a városrészünkre vonatkozó Településrendezési Javaslatot, melyet az önkormányzat által megbízott tervező iroda a Fővárosi Vízművekkel egyeztetve készített:

  • Csúcshegyi Településrendezési Javaslat - A 2019-re befejezett tervet az önkormányzat sok millió forintból készíttette városrészünk problémáinak megoldása érdekében. Benne: közművek, közlekedés, beépíthetőség, zöldterületek...

Akik támogatnak minket a legkülönfélébb pártokból:

Legyen értelme a rendezhetőségünk érdekében bevezetett jogkorlátozásoknak, amik rendezés nélkül csak sanyargatnak minket!

Jól szemlélteti a helyzetünket az önkormányzat egy korábbi megállapítása:

Ezek a területek spontán módon fejlődnek, a több éves korlátozás a telekárakat alacsonyan tartja, amely a kisebb pénzű és az elszegényedő rétegeket vonzza, amely társadalmi feszültséget okozhat, és a rendezést egyre inkább ellehetetleníti.

Települési stratégiai dokumentumok Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer I. megalapozó vizsgálata

Mikkel tudja mentesíteni a város infrastruktúráját egy ökológiai gazdálkodásra alkalmas lakókörnyezet?

Közlekedési infrastruktútára kevesebb teher jut.

A közösségen belül termelt friss zökldségekért, gyümölcsökért, tejtermékekért, húsokért nem kell felkerekedni beszerzőkörútra menni. Ezeken a csomagolás hiánya és az elosztórendszer szükségtelensége fölöslegessé teszi a szemétszállítás egy részét, a boltok fenntartórendszerét, és a beszállítórendszerek egy részét. Általában jellemző, hogy a belvárosi környezetben élők többször annyiszor utaznak el zöld környezetbe bel és külföldön, mint azok, akik egy maguk formálta paradicsomi környezetben élnek. Jellemző, hogy hozzájuk inkább mennek, mint hogy ők járnak el másokhoz, ezzel is újabb zöld célpontokat teremtve a közelben városi barátaiknak, munkatársaiknak.

Energiaspórolás

Egy 21. századi zöld passzívháznak olyanok az energetikai paraméterei, hogy a kisebb méretűek a teljes fűtési szezonban kifűthetőek a kertben képződött ágnyesedékkel, kiszáradt fák törzsével. Természetesen emellett törkedni kell a szoláris házakra, hogy minél inkább kiahasználhassák ablakaikkal és energiahasznosító rendszerikkel a nap energiáját, amihez szintén nagy telkek kellenek a benapozhatóság biztosítása érdekében.

Kevesebb szennyvíz és elvezetendő csapadékvíz

Egy kertben mindig szükség van locsolóvízre, amihez érdemes külön gyűjteni a szürkevizet a WC feketevizétől. Szürkevízzel mindent locsolhatunk a kertben, ha nem használunk kertbe nem való vegyszereket mosogatáshoz, tisztálkodáshoz. Ha ráérzünk arra, hogy a kertbe megy a vizünk, könnyebben is állunk át ökológiai tisztálkodószerekre. Az esővízgyűjtés nem csak az utcák csapadékvíz gyűjtését könnyíti meg, hanem a kert tulajdonosának életét is. Ez a víz a legjobb fürdésre, és mivel teljesen lágy vízről van szó, ezért nem vízkövesíti el a mosógépet, a boilert, nem kell állandóan vízkőteleníteni a csempét, csapokat, kádat. És ingyen van, ha már egyszer kiépült a rendszer. Ehhez természetesen elegendően nagy tetőfelületek szükségesek.

Az útszóró só fölösleges á ház körül

A kályákból származó hamu nem csak a bigazdálkosában hasznosítható, de a járgák jégmentesítsére is alkalmas, mert főleg káliumsókat tartalmaz, ami nem terheli a környezetünket szemben a nátrumsókkal.

-Kisebb ellátórendszer

A kutatások szerint a kertben tevékenykedők egészségesebbek mind fizikailag mind pedig mentálisan. Nincs szükségük annyi orvosi ellátásra. Kevésbé igénylik az edzőtermeket. Alapvetően sokkal kevesebb pótcselekvésrendszerük van, amit ki kéne elégíteni erre fenntartott szolgáltatóegységekben. Az aktív és passzív meditációk új értelmet nyernek a kertben. Mindenféle időjársi körülmények között az ember többször választja a kertet, mint a képernyő előtt ülést.

Ingyenes szemléletformálás a többieknek

Nem csak a saját gyermekeink nevelésében számít sokat az ökológiai szemléletű gazdálkodás, hanem általánosságban húzza a velün kapcsolatban lévőket. Néhányunkban pedig erős vágyként él, hogy minél több emberrel ismertessük meg ezen életmód csodáit. Nyitott kertek alakulnak, ahol időnként érdeklődő csoportokat fogadunk gyermekekből, felnőttekből.

Magterület

Társadalmi krízisek esetére ezek a területek nem csak a fontos helyi fajtáknak a biobankjai, hanem a túléléshez szükséges tudás hordozói is, amit megoszthatunk a városlakókkal. Ha megrogyik az ellátórendszer jóesetben csak időlegesen is akár energiahiány vagy bármely egyéb okból, akkor a városi ember is olyan életmódváltásra kényszerül, amikre sok példa volt már a történelemben a világ több pontján. Ilyenkkor közösségi kertek létesítése a városban nem képzelhető el a semmiből.

Nyilvánvalóan egyre több embernek kéne tehát fenntartható otthonokból ökológiai gazdálkodást folytatnia háza körül. Ezt nem lehet kierőszakolni, erre nem lehet kötelezni az embereket, de nem is szükséges, mert tömegek vágynának erre, de akik belevágnak borzasztó falakba ütköznek a rendszer részéről. Ezeket az akadályokat kéne elhárítani, ha nem is plusz támogatással, henem a lehetőségek szabad biztosításával a fenntartható otthonokra. Városrészünkön a legkárosabb a jelenlegi szabályozás a telkek elaprózódását segítő új korlátozásokkal, és a tilalom, hogy még korszerűtlen elöregedett otthonainkat sem ípíthetjük újra a 21. század követelményei szerint. Az, hogy a város mellett egy több mint száz éve lakott kertes területen még a mezőgazdasági hasznosítást is szabotálják. 100 éve még engedéllyel létesültekitt lakóépületek, ma már egy szerszámtároló sem építhető.

Tarlós István vezetése alatt kiépült a nekünk szánt vízkapacitás a városrész határán és a csatornakapacitásunk

Tarlós István 1990-2006-ig volt Óbuda polgármestere.

2002-re kiépült a városrészünknek szánt gyűjtő csatorna kapacitás a Bécsi úton:

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2002/06/elkeszult-a-csatorna-a-becsi-uton

2016-ra kiépült a nekünk szánt ivóvízkapacitás. A kerületi önkormányzat rendeletben írta elő a harsánylejtői lakópark építtetőinek, hogy a hálózatok méretezésekor Csúcshegy vízigényét is figyelembe kell venni. http://docplayer.hu/9374664-Obuda-bekasmegyer-onkormanyzata-kepviseli-testuletenek-27-2004-vi-10-ok-szamu-rendelete.html

Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján ennek elegettettek.

Megvan minden közműcsatlakozási lehetőségünk, és a területrendezési terv is elkészült, ne legyen hiábavló a ránk költött több száz millió forint! És ne kelljen nekünk további több száz milliós károkat elszenvednünk a rendezéshetőségünk érdekében elvett építési jogok miatt.

« Older posts