Kategória: Hírek (Page 1 of 2)

Mikkel tudja mentesíteni a város infrastruktúráját egy ökológiai gazdálkodásra alkalmas lakókörnyezet?

Közlekedési infrastruktútára kevesebb teher jut.

A közösségen belül termelt friss zökldségekért, gyümölcsökért, tejtermékekért, húsokért nem kell felkerekedni beszerzőkörútra menni. Ezeken a csomagolás hiánya és az elosztórendszer szükségtelensége fölöslegessé teszi a szemétszállítás egy részét, a boltok fenntartórendszerét, és a beszállítórendszerek egy részét. Általában jellemző, hogy a belvárosi környezetben élők többször annyiszor utaznak el zöld környezetbe bel és külföldön, mint azok, akik egy maguk formálta paradicsomi környezetben élnek. Jellemző, hogy hozzájuk inkább mennek, mint hogy ők járnak el másokhoz, ezzel is újabb zöld célpontokat teremtve a közelben városi barátaiknak, munkatársaiknak.

Energiaspórolás

Egy 21. századi zöld passzívháznak olyanok az energetikai paraméterei, hogy a kisebb méretűek a teljes fűtési szezonban kifűthetőek a kertben képződött ágnyesedékkel, kiszáradt fák törzsével. Természetesen emellett törkedni kell a szoláris házakra, hogy minél inkább kiahasználhassák ablakaikkal és energiahasznosító rendszerikkel a nap energiáját, amihez szintén nagy telkek kellenek a benapozhatóság biztosítása érdekében.

Kevesebb szennyvíz és elvezetendő csapadékvíz

Egy kertben mindig szükség van locsolóvízre, amihez érdemes külön gyűjteni a szürkevizet a WC feketevizétől. Szürkevízzel mindent locsolhatunk a kertben, ha nem használunk kertbe nem való vegyszereket mosogatáshoz, tisztálkodáshoz. Ha ráérzünk arra, hogy a kertbe megy a vizünk, könnyebben is állunk át ökológiai tisztálkodószerekre. Az esővízgyűjtés nem csak az utcák csapadékvíz gyűjtését könnyíti meg, hanem a kert tulajdonosának életét is. Ez a víz a legjobb fürdésre, és mivel teljesen lágy vízről van szó, ezért nem vízkövesíti el a mosógépet, a boilert, nem kell állandóan vízkőteleníteni a csempét, csapokat, kádat. És ingyen van, ha már egyszer kiépült a rendszer. Ehhez természetesen elegendően nagy tetőfelületek szükségesek.

Az útszóró só fölösleges á ház körül

A kályákból származó hamu nem csak a bigazdálkosában hasznosítható, de a járgák jégmentesítsére is alkalmas, mert főleg káliumsókat tartalmaz, ami nem terheli a környezetünket szemben a nátrumsókkal.

-Kisebb ellátórendszer

A kutatások szerint a kertben tevékenykedők egészségesebbek mind fizikailag mind pedig mentálisan. Nincs szükségük annyi orvosi ellátásra. Kevésbé igénylik az edzőtermeket. Alapvetően sokkal kevesebb pótcselekvésrendszerük van, amit ki kéne elégíteni erre fenntartott szolgáltatóegységekben. Az aktív és passzív meditációk új értelmet nyernek a kertben. Mindenféle időjársi körülmények között az ember többször választja a kertet, mint a képernyő előtt ülést.

Ingyenes szemléletformálás a többieknek

Nem csak a saját gyermekeink nevelésében számít sokat az ökológiai szemléletű gazdálkodás, hanem általánosságban húzza a velün kapcsolatban lévőket. Néhányunkban pedig erős vágyként él, hogy minél több emberrel ismertessük meg ezen életmód csodáit. Nyitott kertek alakulnak, ahol időnként érdeklődő csoportokat fogadunk gyermekekből, felnőttekből.

Magterület

Társadalmi krízisek esetére ezek a területek nem csak a fontos helyi fajtáknak a biobankjai, hanem a túléléshez szükséges tudás hordozói is, amit megoszthatunk a városlakókkal. Ha megrogyik az ellátórendszer jóesetben csak időlegesen is akár energiahiány vagy bármely egyéb okból, akkor a városi ember is olyan életmódváltásra kényszerül, amikre sok példa volt már a történelemben a világ több pontján. Ilyenkkor közösségi kertek létesítése a városban nem képzelhető el a semmiből.

Nyilvánvalóan egyre több embernek kéne tehát fenntartható otthonokból ökológiai gazdálkodást folytatnia háza körül. Ezt nem lehet kierőszakolni, erre nem lehet kötelezni az embereket, de nem is szükséges, mert tömegek vágynának erre, de akik belevágnak borzasztó falakba ütköznek a rendszer részéről. Ezeket az akadályokat kéne elhárítani, ha nem is plusz támogatással, henem a lehetőségek szabad biztosításával a fenntartható otthonokra. Városrészünkön a legkárosabb a jelenlegi szabályozás a telkek elaprózódását segítő új korlátozásokkal, és a tilalom, hogy még korszerűtlen elöregedett otthonainkat sem ípíthetjük újra a 21. század követelményei szerint. Az, hogy a város mellett egy több mint száz éve lakott kertes területen még a mezőgazdasági hasznosítást is szabotálják. 100 éve még engedéllyel létesültekitt lakóépületek, ma már egy szerszámtároló sem építhető.

Városrészünk

Óbuda-Békásmegyert nyugatról határoló hegyvonulat kerületünk területére eső utolsó tagja a 445 méter magas Csúcs-hegy. Déli határán a Vihar-hegytől a mély Virágos-nyereg választja el, míg északi végét a hasonlóan mély letörés, a

Csúcs-hegyi nyereg alkotja. Jellegzetes, magányosan kiemelkedő tömbje könnyen észrevehető a kerület számos pontjáról, legkönnyebben a Bécsi úton haladva.

A lapos hegytetőn valójában három csúcs emelkedik.

Középkori neve már egy 1212-ben történt határjárás adatai között feltűnik Mons Hyges (Hegyes-hegy, Csúcsos-hegy néven). A név napjainkig fennmaradt. Egyes XVIII. századi térképeken a II. kerületbe eső lejtőjén a középkorban létezett

Gercse község miatt Gercse-hegy néven említik.


A hegy fő tömege triász időszaki mészkőből épül fel, de tetején megtalálhatók a felső-eocén, ősmaradványokban gazdag rétegek is. Lankás lejtői a kerületben sok helyütt megtalálható Kiscelli Agyagból állnak.


Aquincum városának közelsége miatt nem meglepő, hogy számos római emléket találunk a hegy környezetében. A Csúcs-hegyi dűlőben két római villát, valamint egy római őrtorony alapfalait is feltártak a régészek. Az első villa a III.

század elején épült, összesen 12 helyiségből állt, összterülete 490 négyzetméter volt. Leletei az Aquincumi Múzeumba kerültek.


A római időszakon kívül találtak a területen késő bronzkori, valamint honfoglalás kori maradványokat is.

340 méteres magasságban hosszú ideig fennállt a Budapesti Turista Egyesület által 1925-26-ban épített Csúcs-hegyi turistaház. Az eredeti épületben villanyvilágítás, vízvezeték és 30-40 hálóhely volt. Turistaforgalma a kezdeti években

5-6 ezer főre rúgott. A turistaház mára teljesen eltűnt, helyén kőfallal körbekerített magánterület van. Emlékét csak egy – eredetileg a BTE első világháborúban elhunyt tagjainak állított emlékoszlopon elhelyezett – újra faragott tábla őrzi. Az

erre járó turistáknak most kissé arrébb, az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Kft. által működtetett Csúcs-hegyi Pihenőházban van módjuk megpihenni.


Felfedező utunkon az Erdőalja útról indulva a Budai Tájvédelmi Körzet K+ jelzésű turistaútján sétáltunk fel a Virágos-nyeregre, majd a kerület közigazgatási határa mentén, kellemes erdei utakon kanyarodtunk vissza a Menedékház

utcához, közben megismerve a vidék természeti sajtosságait. Végül előzetes egyeztetést követően, betérhetünk a kevéssé ismert önkormányzati pihenőházba is.

Vezetőségváltás történt az egyesületben

A Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesületet 1994-ben, a rendszerváltás utáni eufóriában Molnár Tamás alapította, majd 300 lelkes aláíróval. Benedek
János titkár, és jómagam Kádár Péter elnök életünknek több mint felét a Csúcshegyen töltöttük.
Ez számos élményt, tapasztalatot – és hát egy kis történelmi áttekintést is – ad. Molnár Tamás elköltözésével 1998-tól maradt ránk az adminisztráció, amit később igyekeztünk aktív működéssé formálni. A több mint két évtized alatt az Egyesületet a terület meghatározó és mértékadó hangjaként ismerte el az önkormányzat, illetve a közmű vállalatok és hatóságok.
Az egyesületi alapszabály szerint a politikától távol tartva magunk a terület természeti és egyéb értékeinek megjelenítését, védelmét vállaltuk (pl.
tanösvény), ezen túl folyamatos kapcsolatban álltunk elsősorban a Vízművekkel és a Nemzeti Infrastuktúra Fejlesztő Zrt-vel. Kétségtelenül szakadék tátong a
kitűzött célok és eredmények között (hogy mit szerettünk volna, és mit értünk el), de úgy tűnik, hogy a terület sorsára csak kis mértékben van hatással a helyi lakosság és az Egyesület.
Maradtak a felejthetetlen majálisok, szüreti rendezvények, mikulás- és karácsonyi
csomagosztások. Igyekeztünk a végtelenben elérhető távlati célok mellett a mindennapokra, a lakótársakra, szomszédságra koncentrálni.
Számtalan bíztatást, tanácsot, némi segítséget is kaptunk, de kétségtelen, hogy rajtunk kívül még számos tenni és segíteni szándékozó lakótársunk van.
Jelenleg átalakulás alatt van a Csúcshegy, a kerület, a főváros, Európa, az egész világ. Az új korszakhoz új arcok, új kommunikáció, új generáció szükséges.
Régóta intenzíven kerestük egyesületi utódainkat, és megnyugodtunk, hogy jó kezekbe került az Egyesület. Bátran kérjük, hogy továbbra is támogassák azt.
Köszönjük eddigi támogatásukat, „Mi csúcshegyiek mindig is csúcshegyiek maradunk”!

Benedek János titkár és Kádár Péter elnök

Az új vezetőséggel itt ismerkedhetünk meg:

A korábbi vezetőséggel pedig itt:

Ivóvíz hiánya

Budapesten, Csúcshegy városrészen 724 lakás vezetékes ivóvízzel ellátatlan (2016-os önkormányzati adatközlés KSH felé). Ezer lakossal számolva lélekszámunk nagyobb a magyarországi települések felénél. Ezekkel a településekkel ellentétben Csúcshegyen a vidékfejlesztési program lehetőségeivel sem élhetünk, amiben a vidéki külterületi nagytelkes lakóépületek 95 %-os vissza nem térítendő támogatást kaphatnak kútfúrásra, házi vízműre. A vezetékes ivóvizet önerőből sem engedik bevezettetnünk.
Közeleg a tél, ami járvány nélkül is erőt próbáló szokott lenni városrészünk lakói számára, a vészhelyzet idején pedig sokan kerültek mind anyagilag, mind egészségileg olyan helyzetbe, hogy nem tudták kielégíteni létfenntartási és közegészségügyi vízigényüket egészséges forrásból, miközben ők is adófizetők, vagy adófizetők voltak a nyugdíj előtt. Ivóvíz legközelebb a szomszéd városrészen érhető el közkútból, de az a legfelső lakókhoz képest 60 emelet (3 méter magas szintekkel számolva) mélységben van járda nélkül egy forgalmas meredek útszakaszon megközelíthetőn. Két városrésszel odébb van még egy közkút magasabban, de abból alig folyik a víz. Kútjaink sorban apadnak ki időszakosan vagy véglegesen, a maradék néhány  is egyre szennyezettebb, pedig korábban ivóvíz minőségűek voltak. A 2002-ben átadott Bécsi úti főgyűjtő csatornát Csúcsheggyel számolva méretezték, de a nekünk szánt kapacitást azóta elosztogatták az agglomerációnak és lakóparkoknak.
Mindeközben Csúcshegy lakosságát egyre súlyosabb építési korlátozásokkal súlytották. A múlt század elején még engedéllyel épülhettek itt lakóépületek. Híres volt a legfelső utcában található hajdani menedékház is szálláshelyként, szabadidős központként, ahol lehetett ételt, italt venni. Épülhetett itt leánynevelde és sokféle más épület. 2018. augusztusáig a létesíthető építménytípusok közt szerepelt a területet használók ellátását biztosító 500 m2 alapterületű kiskereskedelmi építmény, 2018-ban ezt a jogunkat is elvették, és csak nemrégiben tették vissza a kerületi építési szabályzat ránk vonatkozó részébe kitartó lakossági nyomás hatására. Igaz ugyan, hogy ezzel sokra nem megyünk, mert más korlátozások ellehetetlenítik egy ekkora kiskereskedelmi egység építését, hiszen 2018-ban bevezetésre került egy szabály, hogy 75 m2-nél nagyobb épület nem létesíthető városrészünkön, bármekkora is a hozzá tartozó telek. De még ez a 75 m2-es kiskereskedelmi egység sem megépíthető hiszen, egy jogtalanul évtizedeken át fenntartott építési tilalom miatt semmilyen új épület nem létesíthető. Erről további részletek olvashatóak a csatolt véleményezési dokumentumban, melyet egyesületünk a kerületi építési szabályzat felülvizsgálatakor írt, de azóta az ügy tovább gyűrűzött, ugyanis az új ITS-be is bekerült egy városrészünkhöz felsorolt felszínmozgásos esemény, amiről korábban többször és az új ITS véleményezésénél is jeleztük, hogy az másik városrészen történt, ahol egyébként lehet új építményt létesíteni. A lényeg ebből számunkra annyi, hogy évtizedek óta nem lehet kiskereskedelmi egységet építeni városrészünkön, pedig erre egyre nagyobb az igény, különösen mióta az ürömi körforgalomnál megszűnt a bolt, és az önkormányzat két éve messzebb vitte a legközelebbi buszmegállót városrészünktől, hogy még lejjebbről cipelhetjük fel a vizünket és élelmiszereinket. Már aki bírja… A megnövekedett lakossági igények miatt többekben fölmerült vegyesbolt építésénak lehetősége alapélelmiszerekkel, vízzel, helyi terményekkel, de az új építési szabályok ezt nem tették lehetővé, pedig jelentős turistaforgalom is érinti városrészünket (a kék túra útvonal utolsó budapesti szakasza városrészünkön halad át), és a város belsőbb részeiről sokan járnak utcáinkba kocogni, családok sétálgatni ( utcáink lakó-pihenő övezet státuszúak), és ezek az emeberek jelentős forgalmat jelentenének egy közért számára mindamellett, hogy a szomszédunkban újonnan épült lakóparkban sincs élelmiszerbolt vagy bármi vendéglátóhely. A velünk határos városrészek egyikén sincs élelmiszerbolt.

A kútbejelentési kötelezettség miatt sokan fogunk illegalitásba vonulni régi kútjainkkal, melyek legtöbbször engedéllyel épültek, de nincsenek a rendszerben rögzítve, és a mai műszaki követelményeknek nem felelnek meg. A jegyző egyszerűsített engedélyezési hatáskörébe pedig csak az alsó utcák talajvizes kútjai tartoznak, a felsőbb utcák rétegvizes és karsztvizes kútjainak engedélyeztetése óriási költség, sokszor pedig lehetetlen. De egyébként is általános tendencia, hogy kútjainkban egyre kevesebb a víz, sorban apadnak ki, vagy csak időszakosan válnak szárazzá. Ez köszönhető az átlyuggatott vízzárórétegeknek, továbbá, hogy egyre többen fúrunk versenyt a vízért, és ami talán a legfontosabb, hogy az elmúlt évszázadban folyamatosan csökkent a csapadék mennyisége, nőtt az összefüggő aszályos periódusok hossza, nőtt az egyszerre lezúduló eső mennyisége, ami így rögtön leszalad a hegyről:

104159868_3294369140614751_7010076256587431230_o.jpg

Jelenleg midnenféle megoldás van városrészünkön a vizek begyűjtésére, szállítására, tárolására. Van aki számára a kérdés teljesen megoldott, pl. a felső utcában a 80 méternél méllyebb karsztvizes kutak vize iható. Sokunk számára viszont nincs állandó vízellátás, a kút vízhozama alacsony és változó, és szállítani sincs mindig módunk a közkútról. Vannak akik segítenek ebben, nem ivóvíz minőséggel ugyan.

Közösségi költségvetés 2020 és 2021

Az óbudai közzösségi kötségvetésbe azért nem engedték be kérésünket, hogy egy közkutat létesítsenek a Szerecsendió utcai vízmű gépház mellé, mert azt csak nagy keresztmetszetű vezetékkel engedték volna, ami egyúttal a jövőben a városrész rákötését biztosította volna, és ez már nem fért bele a közösségi költségvetés 5 majd 7 millió forintos keretébe. Amikor pedig a tűzcsapra szerelhető vízvételi lehetőséget kértük ugyanoda, akkor pedig arra hivatkoztak, hogy a tűzcsaphoz érkező vezeték túl nagy keresztmetszetű, és az alacsony áramlási sebesség miatt pangó vizek alakulnának ki, ami pedig egészségre veszélyes. Pedig a tűzcsaphoz kisebb keresztmetszetű vezeték megy, mint ami az elvárás lett volna a közkút esetében, ahol a pangó vizek akár évtizedekeig is ronthatták volna az egészséges ivóvízhez való jutási esélyeinket, hiszen a városvezetés belátható időn túlra jelezte a fejlesztéseket.

« Older posts