Kategória: Építési jogok

Városrészünk kampányol, és keresi azokat a képviselőket, akik támogatnák a Csúcshegyi Településrendezési Javaslatban foglaltakat, amit még az előző városvezetés készíttetett.

Az építési jogainkat a rendezhetőségünk megőrzése érdekében korlátozták, de tovább már nem halasztható a visszaadásuk, lehetőleg a terület rendezésevel együtt, hogy értelme is legyen az elmúlt évtizedek nehézségeinek, pazarlásainak.

Az önkormányzat forráshiányra hivatkozik, amiért még a legminimálisabb lépéseket sem teszi meg az ivóvizünkért. A csúcshegyeiknek tehát fontos tudniuk, melyik választókerületi képviselőre számíthatnak, ki tudja garantálni az állami támogatást a közművesítéshez. A mostanára erősen kivéreztettet csúcshegyiek számára kizárólag saját költségen ez vállalhatatlan, hiszen megközelítőleg egy kisebb stadion építésének léptékéhez fogható beruházásról van szó a terület rendezésének és közművesítésének tekintetében.

A városrész határában 2016-ra kiépítették a nekünk szánt ivóvízkapacitást, de meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy továbbhozhassuk utcáinkba, akár önrész vállalásával is. Ehhez szükséges első körben minimum a Virágosnyereg út kiszabályozása, és a víz gerincvezetékek kiépítése nyomászónánként. A további szennyezések megelőzését szolgáló szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása előtt pedig az egész terület kiszabályozása szükséges, de célszerűen érdemes már első lépésben az egész kiszabályozást elvégezni.

Önkormányzati és állami szerepvállalásra egyaránt szükség lesz, hogy a szennyvízcsatorna hálózat kiépülhessen, megóva ezzel az “országos jelentőségű vízminőség-védelmi terület”-et is, mely városrészünk egy részét érinti, és megelőzve ezzel kútjaink vizének további elszennyeződését.

Amire tehát biztosítékot szeretnénk képviselőinktől:

• Állami támogatás a szabályozási terv és a közművek kiviteli terveinek elkészítéséhez
• Állami támogatás a közművesítéshez
• Állami segítség a további európai úniós források igénybevételének feltételeinek megteremtésére
• Kedvezményes hitelkonstrukció a közművesítés lakossági önrészéhez

Az a városvezetés, amely csak meg akarja úszni a mielőbbi rendezést, az csak tovább halmozza a problémákat, és a csúcshegyiek megkárosításán felül a kerületre is egy egyre nehezebben megoldható terhet rak. Márpedig sokáig nem tartható a helyzetünk. A bevezetett korlátozásokkal a területen egyre jobban eszkalálódik a káosz, a pazarlás, a lég és talaj szennyezés, és minden következménye az életeket is veszélyeztető ideiglenes megoldásoknak, amikbe az építési jogok elvételével hajszolták a csúcshegyieket.

• Politikusok, akik kiálltak értünk? - Sokfelől kaptunk ígéretet a városrészt súlytó problémák megoldására. Néhány ezek közül alább olvasható, nézhető

Csúcshegyen zöld otthonok kellenek, Mocsároson és a még be nem lakott barnamezőkön ökoparkok és a fenntarthatósághoz szükséges szolgáltatások!

Városrészünkön korábban engedéllyel épülhettek lakóházak. Most mégis mi vagyunk korlátozva sorozatos jogelvételekkel, lakhatásunk ellehetetlenítésével, miközben barnamezős beruázások keretében új luxuslakónegyedek jönnének létre.

A döntés okaiként a már lakott területek fejlesztésének magas költségeit és a barnamezős tereületek eladásából származó bevételeket és a befektetők által vállalt beruházásokat szokták említeni. Közvetve azonban így is úgy is az emberek fizetik meg mindkettőt, és a kormány jelenleg nyitott városrészünk fejlesztésének támogatására, hiszen jelenleg egy lék vagyunk az ország gazdaságának hajóján, a csúcshegyiek a korlátozások miatt pazarló ideiglenes megoldásokba folyatják el a pénzüket, nem tudnak kilépni környezetkárosító, fenntarthatatlan életvitelükből.

A polgármester másik gyakori indoka Csúcshegy belátható időn belüli nem fejlesztésére, hogy Óbuda megtelt. Egyrészt a meglévő ellátatlan lakosságnak is kellenek fejlesztések. Másrészt ha megtelt, akkor miért gondolkodnak zöldmezőn és barnamezőn létesítendő új lakónegyedekben.

Az önkormányzatnak el kell fogadnia a kormány segítségét. Az állam kifejezte támogatását Csúcshegy problémáira. Éljünk a lehetőséggel!

A cél egyfelől a korábban belakható és be is lakott területeken a fölösleges lég és talajszennyezések azonnali megállítása, csatornázás, ivóvízzel való ellátás és olyan építési szabályozás kialakítása, amivel a terület alacsony beépíthetősége mellett fenntartható otthonai lehetnek az ott élőknek.

A cél a másik oldalról pedig, hogy a barnamezős helyeken a meglévő szennyezéseket megszűntessék, és olyan funkciókkal, szolgáltatásokkal egészítsék ki, ami egyfelől emeli a környezete ökológiai értékét, másfelől fenntarthatóbbá teszi a környezetében lakók életét (szabadtéri események helyszíne, a tiszta területeken közösségi kert, tanösvény, bemutató ültetvény kosárfonással és egyéb természetes anyaghasználathoz helyben, legelők és más bemutató területek, …).

Az egészségkárosító és életveszelyes helyzetek miatt, továbbá a családokat szétziláló bizonytalanság miatt bizonyos tevékenységekkel nem tudjuk megvárni a terület kiszabályozását, amiről az új városvezetés rendre azt nyilatkozza, hogy belátható időn belül nem várható. Nem tudjuk kivárni, ezért sokan szabálytalanul lépnek előre, a jogkövetők pedig pazarló ideiglenes megoldáskkal próbálnak túlélni, vagy a család egységének és az egészségének rovására próbálják átvészelni a patthelyzetet.

Azok a jogok, amiket vissza kell kapnunk már a kiszabályozás előtt:

1. Ivóvízhez való jog

• Ivóvíz hiánya - Amíg a terület nincs kiszabályozva önerőből sem engedik bevezettetni az ivóvizet utcáinkba. Közkút csak a szomszédos városrészen van, egyesektől 60 emelet szintkülömbségre. A lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi egység az építési korlátozás miatt jelenleg nem létesíthető városrészünkön, és a szomszédos városrészeken sincs. A vidékfejlesztési programban igénybevehető 95%-os külterületi házi vízmű támogatással Budapesten nem élhetünk. Hajdan tiszta vizű forrásaink kiapadtak, ahogyan a kútjaink is sorban apadnak ki és szennyeződnek el. A nem közműves ivóvízszolgáltatásra pedig az önkormányzat nem hajlandó, márpedig az ivóvízhez jutás alkotmányos alapvető jog, és a nem közműves ivóvízszolgáltatást a jogszabályok a települési önkormányzat kötelezettségi körébe sorolják.

2. Korszerűtlen, elöregedett építmények újraépíthetősége az eredeti alapterület erejég, továbbá több építmény összevonhatósága egy épülettömbe az alapterületük összegének erejéig.

Ezzel megszűntethetőek volnának fölösleges szennyezések, a megoldás anyag és energiatakarékos, és ha a garage és bizonyos gazdasági funkciók egy termikus burkon belülre kerülhetnek a lakóépülettel, az sokkal kényelmesebbé és gazdaságossá teszi a karbantartást, a feldolgozást, pl.:

-sajt készítésnél meleg víz, vagy akár csak hideg, amit a gazdasági épületben nem kell lezárni a fagyveszély miatt, vagy ezért fűteni

-a műhely hasznosíthatja a ház hulladékhőjét, így melegben lehet elvégezni a gazdaság körüli karbantartási, szerelési munkálatokat, és minden elérhető közelségben van.

A szétszórattatásban lévő ilyen-olyan ajtajú és falazatú gazdasági építmények patkánytanyának tökéletesek. Az idő jelentős részét az ember úton tölti két épület között másik szerszámért, vagy anyagért, mosogatásért, stb… Többszörözött infrastruktúrát igényelnek a különálló építmények.

3. A területhasználatot ellehetetlenítő felszínmozgás veszélyesség valós kiterjedése szerinti lehatárolása.

Az üres telkeseknek az egyéb versenyhátrányok mellett ez adja meg a végső döfést, hogy nem tudják a területüket hasznosítani, és azzal, hogy értéken alul tartja a telekárát.

A tilalom miatt jelenleg a lakosság ellátását célzó kiskereskedelmi egység sem építhető, amire nagy szükség volna, mert a szomszédos, kisebb lakosságszámú városrészeken sincs ilyen. Többen szerettek volna már ilyet nyitni, ami azért kecsegtető, mert a területen nagy a turista forgalom, sokan a mi lakó-pihenő övezeti utcáinkba jönnek sétálni, és Csúcshegy területén halad át az Országos Kéktúra útvonalának utolsó budapesti szakasza, mielőtt a túrázók a Pilisbe vetnék magukat, vagy a Pilisből megérkeznek.

• Menedékház - A hajdani Csúcs-hegyi túristaház 30–40 ember számára tudott egyidejűleg szállást biztosítani, és az első években évi 5–6000 turistát szolgált ki. 1934-ben 7 szobában 53 ággyal, valamint étteremmel és állandóan működő konyhával rendelkezett.

4. Ne a telkek elaprózódását támogassa a szabályozás, hanem az összevonásukat.

Nagyobb telken ugyanolyan arányú, vagy nagyobb legyen a beépíthetőség, mint kisebb telken. Nagyon káros a 2018-ban bevezetett